Tell Me

A helyi törvények alapján a következő módosítások alkalmazandók:


BELGIUM

Az (EU) 2019/1937 sz. irányelvet átültető, 2022. november 28-i belga Bejelentők védelméről szóló törvény értelmében a „Kia megfelelőség: Tell Me” irányelv szövege a következőképpen módosul:

A következő bekezdések a 2. pontot („Hatály") egészítik ki:
A hatály az adócsalás és a társadalmi csalás elleni küzdelemre is vonatkozik.
A törvény emellett védelmet biztosít a bejelentések megtételére az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértések esetén, valamint védelmet nyújt a bejelentőknek a belső piaccal kapcsolatos jogsértések bejelentése esetén, beleértve az uniós verseny- és állami támogatási szabályok megsértését is.

A 3. pont („Kire vonatkozik”) helyébe a következő szöveg lép:
Ez az irányelv a Kia Europe GmbH („Kia EU”) és az EU-ban és az Egyesült Királyságban működő más Kia-vállalatok (kivéve a Kia szlovákiai gyártóüzemét - Kia Slovakia s.r.o.) valamennyi jelenlegi és volt Kia-alkalmazottjára és a KIA Belgiummal tárgyaló álláskeresőire vonatkozik, beleértve a vezetőket, igazgatósági tagokat, ideiglenes alkalmazottakat, külföldi koordinátorokat és gyakornokokat, valamint a Kia EU vagy a Kia Belgium alvállalkozóinak és beszállítóinak felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyekre, akik a munkával kapcsolatos (potenciális) jogsértésekről vagy szabálysértésekről szereztek információt (mindegyikük „Bejelentő személy”).

Ez az irányelv vonatkozik továbbá minden olyan személyre, aki segítséget nyújt a bejelentőnek a bejelentési folyamat során, és akinek a segítségét bizalmasan kell kezelni („Közvetítő”), valamint a Bejelentő személlyel kapcsolatban álló harmadik személyekre, akik szakmai összefüggésben a megtorlás veszélyének vannak kitéve, mint például a Bejelentő kollégái vagy rokonai, a Bejelentőhöz tartozó vagy neki dolgozó jogi személyek, vagy akikkel szakmai összefüggésben kapcsolatban állnak („Egyéb védett személyek”).

A következő bekezdések az 5. pontot („Hogyan tehet bejelentést") egészítik ki:
Ha Ön vagy bármely más védett személy találkozót szeretne a Kia EU vagy a Kia Belgium munkatársaival, a bejelentő menedzsere – beleegyezés esetén – gondoskodik arról, hogy a találkozóról teljes és pontos feljegyzés készüljön az esetkezelési rendszerben (CMS), akár úgy, hogy a beszélgetésről hangfelvételt készít, akár úgy, hogy a bejelentés kezeléséért felelős munkatárs pontos feljegyzést készít a találkozóról. Önnek vagy bármely más védett személynek minden esetben lehetősége van arra, hogy ellenőrizze, javítsa és jóváhagyásra aláírja az megbeszélés jegyzőkönyvét.

A következő bekezdések a 8. pontot („Milyan védelemben részesülök Bejelentő személyként?”) egészítik ki:
A Kia Belgium számára fontos, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben a Bejelentő személy biztonságban érzi magát a jogsértések bejelentésekor. Ezért a belga Bejelentők védelméről szóló törvénynek megfelelően a védelem érdekében a következő intézkedéseket hozzuk:

• A megtorlás tilalma: A megtorlás minden formájának tilalma, beleértve a Bejelentő személy és a Bejelentő személlyel kapcsolatban álló személyek elleni megtorlás kísérletét vagy a megtorlással való fenyegetést, ahol a megtorlás magában foglalhatja a felfüggesztést, elbocsátást vagy a munkaviszony megszüntetését, visszaminősítést vagy előléptetés megtagadását, a feladatkör átszervezését, a munkavégzés helyének megváltoztatását, fizetéscsökkentést vagy a munkaidő megváltoztatását; képzés felfüggesztését; a teljesítmény negatív értékelését vagy negatív szakmai referencia adását; fegyelmi intézkedést, megrovást vagy más szankciót, például pénzbüntetés kiszabását; kényszerítést, megfélemlítést, zaklatást vagy kirekesztést; valamint megkülönböztetést és hátrányos vagy egyenlőtlen bánásmódot.
Ha a Bejelentő személyt mégis megtorlás éri, a Kia Belgium arra kéri, hogy haladéktalanul jelentse azt, szükség esetén a Kia megfelelőség: Tell Me rendszerén keresztül. A Kia EU minden egyes bejelentést kivizsgál – a Kia Belgium támogatásával vagy anélkül –, és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket. Ezen túlmenően bármely Bejelentő személy, aki úgy érzi, hogy megtorlás áldozata lett vagy megtorlással fenyegették, megalapozott panaszt nyújthat be a szövetségi ombudsmannál (lásd a 12. szakaszt).

• Támogató intézkedések: A Bejelentő személyeket adott esetben a belga Bejelentőkre vonatkozó törvény 24. cikkének 1. §-a értelmében támogató intézkedések segítik. A Bejelentő személy igényeitől függően ezek a támogató intézkedések a következőket foglalják magukban: (i) átfogó és független tájékoztatás és tanácsadás a rendelkezésre álló jogorvoslatokról és a megtorlás ellen védő eljárásokról, (ii) technikai tanácsadás a Bejelentő személy védelmében érintett bármely hatóság tekintetében; (iii) jogi segítségnyújtás a határokon átívelő büntető- és polgárjogi eljárásokban a belga Bejelentők védelméről szóló törvény értelmében, (iv) technikai, pszichológiai, médiával kapcsolatos és szociális támogatás, valamint (v) egyéb támogató intézkedések, mint például a Bejelentő személyek pénzügyi támogatása a jogi eljárások során. Az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó Belga Szövetségi Intézet felelős ezen támogató intézkedések foganatosításáért és felügyeletéért a belga Bejelentők védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban. Az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó Belga Szövetségi Intézethez fordulhat, ha további információt szeretne kapni ezekről a támogató intézkedésekről (lásd: https://institutfederaldroitshumains.be/en/apply-for-support ).

• Védelem a megtorlással szemben: végül belga Bejelentők védelméről szóló törvény számos konkrét védelmi mechanizmust ír elő. Például az a Bejelentő személy, aki a belga Bejelentők védelméről szóló törvény értelmében bejelentést tesz egy jogsértésről, nem tekinthető úgy, hogy megsértette volna a szerződése vagy bármely jogi vagy szabályozási cikk által előírt, az információk közzétételére vonatkozó korlátozást, és semmilyen módon nem vonható felelősségre az ilyen bejelentésért vagy közzétételért, feltéve, hogy a Bejelentő személynek alapos oka van azt hinni, hogy a szóban forgó információ szükséges volt a jogsértés feltárásához. Ugyanezen feltételek szerint a Bejelentő személy ellen nem indítható polgári jogi, büntetőjogi vagy fegyelmi eljárás, illetve nem érheti szakmai szankció a bejelentése vagy nyilvánosságra hozatala miatt. Továbbá a jogsértést bejelentő vagy nyilvánosságra hozó Bejelentő személy nem vonható felelősségre a bejelentett vagy nyilvánosságra hozott információ megszerzéséért vagy az ahhoz való hozzáférésért, kivéve, ha az ilyen megszerzés vagy hozzáférés önmagában bűncselekményt valósít meg.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a jogsértéseket bejelentő Bejelentő személyek nem mentesülnek a korrekciós intézkedések alól a saját esetleges kötelességszegésük miatt. A Bejelentő személy továbbra is eljárás alá vonható a bejelentéssel össze nem függő cselekmények miatt.

A következő bekezdések a 9. pontot („A bejelentések kezelése”) egészítik ki:
A harmadik bekezdés első mondata a következő bekezdéssel egészül ki:
Ha a vonatkozó bejelentés az EU-ban és az Egyesült Királyságban lévő Kia-egységekre vonatkozik (páneurópai hatás nélkül), a bejelentés kezelése a helyi megfelelőségi felelősre hárul. A helyi megfelelőségi felelőst kell kijelölni a Bejelentésekért felelős vezetőnek, aki kapcsolatot tart a Bejelentővel, szükség esetén további információkat kér, visszajelzést ad, és aki a Kia EU megfelelőségi részlegével összehangoltan gondoskodik a névtelen bejelentések gondos nyomon követéséről; indokolt esetben a helyi megfelelőségi felelőshöz rendelt ügyet át lehet emelni a Kia EU szintjére.

A következő bekezdés a harmadik bekezdés alá kerül:
A Kia Belgium a Kia megfelelőség: Tell Me irányelv 11. pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség szigorú betartása mellett nyilvántartást vezet az összes benyújtott bejelentésről. A Tell me adatvédelmi irányelv 8. pontjától függetlenül a bejelentéseket a Kia és a Bejelentő személyek közötti szerződéses kapcsolat fennállásának időtartama alatt őrzik meg.

A következő bekezdések a 12. pontot („Más csatornák") egészítik ki:
Belgiumban a jelen szabályzatban leírt bejelentési csatornán („Belső bejelentés”) kívül a Bejelentő személy külső bejelentési csatornán („Külső bejelentés”) keresztül is tehet bejelentést (akár a belső bejelentést követően, akár attól függetlenül). Hogy ezt megtehesse, a Bejelentő személy kapcsolatba léphet a szövetségi ombudsmannal (www.federaalombudsman.be/fr/lanceurs-alerte ) vagy az erre a célra királyi rendelettel kijelölt illetékes hatóságokkal (amelyeket az uniós jog vagy a nemzeti jog valamely jogi személynél észlelt, vagy a magánszektor valamely jogi személyénél észlelt jogsértést bejelentő személyek védelméről szóló, 2022. november 28-i törvény végrehajtására illetékes hatóságokat kijelölő királyi rendelet jelölt ki), vagy adott esetben az Európai Unió intézményeivel, szerveivel, szervezeteivel és ügynökségeivel.

Az utolsó lehetséges csatorna a jogsértésekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala („Nyilvános közzététel”). A Nyilvános közzétételt csak végső megoldásként lehet mérlegelni. Azok a Bejelentő személyek, akik úgy döntenek, hogy nyilvánosságra hozzák a jogsértéseket, csak bizonyos esetekben részesülhetnek a Bejelentő személyekre vonatkozó jogi védelemben. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha a Bejelentő személy először Belső, majd Külső bejelentést tett, vagy azonnal Külső bejelentést tett, és a bejelentés nyomán a szokásos időkereten belül nem történt megfelelő intézkedés. Ez a helyzet akkor is, ha a Bejelentő személynek (a bejelentés időpontjában) alapos oka van feltételezni, hogy a jogsértés közvetlen vagy valós veszélyt jelenthet a közérdekre, vagy hogy Külső bejelentés esetén fennáll a megtorlás veszélye, vagy hogy az eset különleges körülményei miatt nem valószínű, hogy a jogsértést hatékonyan kezelik. Ez utóbbi például akkor fordulhat elő, ha a bizonyítékokat visszatartják vagy megsemmisítik, vagy ha egy hatóság azzal gyanúsítható, hogy összejátszik a jogsértőkkel vagy más módon részt vesz a jogsértésben.

MAGYARORSZÁG

A 3. pont a vonatkozó magyar rendelet („2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról” ) 20. paragrafusában meghatározott jogosult bejelentő személyekkel módosul.

A 9. pont az alábbiak szerint módosul:

A visszajelzés határideje nem haladhatja meg a harminc napot, de ha az eset sajátos körülményei miatt szükséges, ez három hónapra is meghosszabbítható.

OLASZORSZÁG

Az (EU) 2019/1937 irányelvet átültető 24/2023. számú törvényi rendelet értelmében a „Kia megfelelőség: Tell Me” irányelv szövege az alábbiak szerint módosul.

A 3 pont az alábbiak szerint módosul:

A „Kia-alkalmazottak” rész lábjegyzettel egészül ki: 1) Azok, akik bár nem tartoznak az alkalmazottak kategóriájába, de a Vállalatnak dolgoznak és/vagy a Vállalat ellenőrzése és irányítása alatt állnak (pl.: magánvállalkozók, beleértve a 81/2017-es törvény I. fejezetében megjelölteket, valamint az együttműködési jogviszonyban állók, a harmadik fél nevében árut vagy szolgáltatást nyújtó vagy munkát végző együttműködő felek, önkéntesek, valamint fizetett és fizetetlen gyakornokok); 2) azok, akik a Vállalaton kívül, közvetlenül vagy közvetve a Vállalatnak vagy a Vállalattal együttműködve dolgoznak (pl.: tanácsadók); 3) a Vállalattal a bejelentés megtétele érdekében kapcsolatba kerülő bármely más személy; 4) pénzügyi támogatók, gyakornokok, szerződéses/projektmunkások, kölcsönzött munkavállalók; 5) közvetítők; 6) a bejelentővel azonos munkakörnyezetben dolgozó személyek; 7) a bejelentő vagy az Igazságügyi Hatóság felé bejelentést tevő személy munkatársai.

A bejelentők védelme akkor is érvényesül, ha a bejelentés, az igazságügyi hatóságok felé történő bejelentés vagy az információ nyilvánosságra hozatala a következő esetekben történik:

o ha a munkaviszony még nem kezdődött meg, ha a jogsértésekre vonatkozó információk a felvételi eljárás során vagy a szerződéskötést megelőző egyéb fázisokban jutottak a bejelentő birtokába;
o a próbaidő alatt;
o a munkaviszony megszűnése után, ha az információt a munkaviszony során szerezték meg.
A 6. pont az alábbiak szerint módosul:

A bejelentéseknek (akkor is, ha közvetítőn keresztül történtek) pontos tényállási elemeken (amelyek nem alkalmasak eltérő értelmezésre) és egybehangzó elemeken (több, ugyanabba az irányba mutató bizonyíték) kell alapulniuk, amelyekről a bejelentéstevő a feladatai ellátása során szerzett tudomást. A bejelentések nem irányulhatnak kizárólag személyes jellegű helyzetekre (személyes panaszok, követelések vagy igények).

A 8. pont az alábbiak szerint módosul:

A Kia más alkalmazottai részéről a Bejelentő személyekkel szembeni megtorlást, például fenyegetést, zaklatást vagy diszkriminációt nem tűrjük, és a Kia maga sem fogja a Bejelentő személyeket visszaminősíteni, felfüggeszteni vagy elbocsátani. Azok az olasz bejelentők, akik úgy vélik, hogy megtorló magatartást szenvedtek el, közvetlenül az ANAC-nál tehetnek bejelentést, amely hatóság köteles tájékoztatni a Nemzeti Munkaügyi Felügyeletet a hatáskörébe tartozó intézkedésekről.

Azok a Bejelentők, akiket a bejelentés, a nyilvánosságra hozatal vagy az igazságügyi vagy számviteli hatóságoknál tett panasz miatt bocsátottak el, jogosultak arra, hogy visszahelyezzék őket a munkahelyükre. Bárki, aki ilyen cselekményt észlel vagy tapasztal, haladéktalanul jelezze azt a Kia EU megfelelőségi osztályának a következő címen: complianceEU@kia.eu .

A Bejelentő felelőssége, hogy jóhiszeműen és a jogszabály deklarált szellemével összhangban tegyen bejelentést. Ez az eljárás nem érinti a Bejelentő büntetőjogi és fegyelmi felelősségét rágalmazás vagy becsületsértés esetén.

A 9. pont az alábbiak szerint módosul:

Ha az ellenőrzés eredménye az, hogy a bejelentés teljes egészében vagy részben megalapozott, a Kia EU megfelelőségi osztálya a jogsértés természetének tükrében a következőképpen jár el:
a) behivatja a bejelentésbn érintett személyeket a megfelelő vizsgálatok/meghallgatások lefolytatása érdekében;
b) tájékoztatja a központ vezetőségét a vizsgálat eredményéről;
c) tájékoztatja az érintett vállalati székhelyet a bejelentés tartalmáról, hogy foganatosíthassák az ezzel kapcsolatos intézkedéseket (kivéve, ha összeférhetelenség esete merül fel);
d) közli a vizsgálat eredményét minden érintett személlyel, hogy azok elfogadhassák vagy végrehajthassák a Vállalat védelme érdekében szükséges további jogorvoslati lépéseket és intézkedéseket.
Ha az elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések eredményeként a bejelentés megalapozatlannak bizonyul, a Kia EU megfelelőségi osztálya elrendeli a bejelentés írásos lezárását és iktatását.
Ha az elvégzett vizsgálatok súlyos jogsértéseket tárnak fel, a Kia EU megfelelőségi osztálya, miután meggyőződött a bűncselekmény elkövetésének gyanújának megalapozottságáról, haladéktalanul továbbítja a bejelentést és annak megállapításait az illetékes vállalati iroda vezetőségének.
Ha a bejelentés megalapozottnak bizonyul, az érintett vállalati iroda vezetősége megteszi a megfelelőnek ítélt intézkedéseket és lépéseket a bejelentő személy védelme érdekében, a megállapított tényállásból adódó fegyelmi és szankcionálási lépések foganatosításával is.

További pont: 13 „Definíciók”

Az irányelvben használt fogalmak, különösen a következők meghatározását tartalmazza:
• Közvetítő: olyan természetes személy, aki segíti a bejelentőt a bejelentési folyamatban, és ugyanabban a munkakörnyezetben tevékenykedik;
• Bejelentő: az a természetes személy, aki a munkája során szerzett, jogsértésekről szóló információkat bejelenti vagy nyilvánosságra hozza;
• Címzett vagy fogadó: az a személy, aki bármilyen minőségében a bejelentés címzettje;
• Visszajelzés: a bejelentéssel kapcsolatban adott vagy tervezett nyomon követéssel kapcsolatos információk közlése a bejelentést tevő személlyel;
• Megtorlás: minden olyan magatartás, tett vagy mulasztás, még ha csak megkísérelt vagy fenyegetésként közölt is, amelyet a bejelentés, az igazságügyi vagy számviteli hatóságoknál tett panasz vagy a nyilvánosságra hozatal miatt hajtanak végre, és amely közvetlenül vagy közvetve igazságtalan kárt okoz vagy okozhat a bejelentőnek vagy a bejelentést tevő személynek. A következők minősülnek megtorló jellegű cselekményeknek:
- elbocsátás, felfüggesztés vagy azzal egyenértékű intézkedés;
- visszaminősítés vagy előléptetés mellőzése;
- feladatkör megváltoztatása, munkavégzés helyének megváltoztatása, fizetéscsökkentés, munkaidő megváltoztatása;
- a képzés felfüggesztése vagy az ahhoz való hozzáférés bármilyen korlátozása;
- negatív jellegű feljegyzések vagy negatív referenciák;
- fegyelmi intézkedések vagy egyéb szankciók alkalmazása, beleértve a pénzbírságokat is;
- kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés;
- diszkrimináció vagy más módon hátrányos bánásmód;
- a határozott idejű munkaszerződés teljes munkaidős határozatlan idejű munkaszerződéssé történő módosításának elmulasztása, amennyiben a munkavállaló jogosan számíthatott a munkaszerződés módosítására;
- a határozott idejű munkaszerződés meg nem hosszabbítása vagy idő előtti megszüntetése;
- kár, beleértve a személy hírnevének sérelmét, különösen a közösségi médiában; vagy gazdasági vagy pénzügyi kár, beleértve a gazdasági lehetőségek elvesztését és a jövedelemkiesést;
- formális vagy informális ágazati vagy iparági megállapodás alapján létrehozott feketelistákra való felvétel, ami azt eredményezheti, hogy a személy a jövőben nem tud elhelyezkedni az adott ágazatban vagy iparágban;
- beszállítói vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása;
- jogosultság vagy engedély visszavonása;
- pszichiátriai vagy orvosi vizsgálat kérelme.
• Bejelentés: a jogsértésekre vonatkozó információk írásos közlése;
• Belső bejelentés: a jogsértésekről szóló információk írásos közlése, amelyet a belső bejelentési csatornán keresztül nyújtanak be;
• Külső bejelentés: a jogsértésekről szóló információk írásbeli vagy szóbeli közlése külső bejelentési csatornán keresztül (amelyet az ANAC aktivál);
• Fegyelmi rendszer: a Vállalat által készített dokumentum, amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja (a vonatkozó nemzeti kollektív szerződéssel összhangban) a Vállalat szabályzataival, eljárásaival és utasításaival ellentétes magatartás megelőzése és szankcionálása szerződéses szempontból, beleértve a bejelentések kezelésére vonatkozó eljárást is;
• Szabálysértés/jogsértés: olyan magatartás, cselekmény vagy mulasztás, amely sérti a közérdeket vagy a kormányzati szerv vagy magánszervezet integritását, és amely a következőkből áll:
1) az alábbi 3), 4), 5) és 6) pontok alá nem sorolható közigazgatási, számviteli, polgári vagy büntetőjogi bűncselekmények;
2) a 231/2001. sz. törvényi rendelet értelmében jogsértőnek minősülő magatartás, vagy az abban előírt szervezeti és irányítási modellek megsértése, amennyiben azok nem tartoznak a 3), 4), 5) és 6) pont alá;
3) az Európai Unió vagy a nemzeti jogi aktusok hatálya alá tartozó bűncselekmények, amelyek a 24/2023. sz. törvényi rendelet mellékletében felsorolt európai uniós jogi aktusok vagy az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletében felsorolt, de a fent említett rendelet mellékletében nem szereplő, az alábbi területekre vonatkozó európai uniós jogi aktusok végrehajtását képező nemzeti jogi aktusok hatálya alá tartoznak: közbeszerzés; pénzügyi szolgáltatások, pénzügyi termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése; termékbiztonság és megfelelőség; közúti biztonság; környezetvédelem; sugárvédelem és nukleáris biztonság; élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét; közegészségügy; fogyasztóvédelem; magánélet védelme, a személyes adatok védelme, valamint a hálózatok és információs rendszerek biztonsága;
4) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkében említett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő, az Európai Unió vonatkozó másodlagos jogában meghatározott cselekmények vagy mulasztások;
5) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piaccal kapcsolatos cselekmények vagy mulasztások, beleértve az uniós verseny- és állami támogatási szabályok megsértését, valamint a belső piaccal kapcsolatos olyan jogsértéseket, amelyek a társasági adótörvények vagy mechanizmusok megsértésével kapcsolatosak, és amely jogsértések célja olyan adóelőny szerzése, amely érvénytelenné teszi az alkalmazandó társasági adótörvények tárgyát vagy célját;
6) olyan cselekmények vagy magatartás, amely meghiúsítja az Európai Unió jogi aktusaiban foglalt rendelkezések tárgyát vagy célját a fenti 3), 4) és 5) pontban megjelölt területeken.

LENGYELORSZÁG

A bejelentők védelméről szóló, 2024. június 14-i, 2024. szeptember 25-től hatályos lengyel törvény – a továbbiakban: „Törvény” – megkülönböztető jegyei:

A következők a 2. pontot egészítik ki:
A Törvény szerint a jogsértések körébe tartoznak a következők terén elkövetett jogsértések is:
• korrupció;
• a Lengyel Köztársaság Államkincstárának, egy helyi önkormányzati egységnek és az Európai Uniónak a pénzügyi érdekei;
• az Európai Unió belső piaca, beleértve a közjogi verseny- és állami támogatási szabályokat, valamint a társasági adózást;
• az ember és az állampolgár alkotmányos szabadságai és jogai – amelyek az egyén és a hatóságok közötti kapcsolatokban nyilvánulnak meg, és nem kapcsolódnak a Törvényben megjelölt egyéb olyan területekhez, amelyeket a jogsértések érinthetik.

Megjegyzés: a bejelentendő jogsértések katalógusa nem tartalmazza a munkajogot.

A következők a 3. pontot egészítik ki:
A Törvény szerint a Bejelentők katalógusába többek között a következők tartoznak:
• a munkaviszonytól eltérő alapon munkát végző személy, beleértve a polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzést is;
• vállalkozók;
• megbízottak;
• gyakornokok;
• önkéntesek;
• részvényesek vagy társult tagok;
• a testületek tagjai (azaz az igazgatótanácson kívüli testületek tagjai is);

továbbá lehetővé teszi az együttműködésre okot adó munkaviszony vagy egyéb jogviszony előtt, valamint az ilyen jogviszony megszűnése után szerzett információk bejelentését is.

A következők a 6. pontot egészítik ki:
A Törvény szerint a bejelentőnek meg kell adnia levelezési címét vagy e-mail címét is (más néven a kapcsolattartási címet).

SZLOVÁKIA

A 2. pont vége a következő rendelkezéssel egészül ki:

Ez az irányelv a Bejelentő személyek védelméről szóló törvényben meghatározott társadalomellenes tevékenység bejelentésére is vonatkozik. A társadalomellenes tevékenység (i.) bűncselekményt (azaz bűncselekménynek minősülő magatartást) vagy (ii.) egyéb társadalomellenes tevékenységet (azaz szabálysértésnek vagy egyéb közigazgatási szabálysértésnek minősülő magatartást) jelent. Egyéb társadalomellenes tevékenységnek minősül az olyan magatartás is, amely nem minősül szabálysértésnek vagy egyéb közigazgatási szabálysértésnek, de negatív hatással van a társadalomra.

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

Ez az irányelv a Kia Europe GmbH („Kia EU” ) és az EU-ban és az Egyesült Királyságban működő más Kia-vállalatok (kivéve a Kia szlovákiai gyártóüzemét - Kia Slovakia s.r.o.) valamennyi jelenlegi és volt Kia-alkalmazottjára és álláskeresőire vonatkozik, beleértve a vezetőket, igazgatósági tagokat, ideiglenes alkalmazottakat, külföldi koordinátorokat és gyakornokokat, valamint a Kia EU vagy a Kia más, az EU-ban és az Egyesült Királyságban működő Jogalanyainak alvállalkozóinak és beszállítóinak felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyekre, akik a munkával kapcsolatos (potenciális) jogsértésekről vagy szabálysértésekről szereztek információt (mindegyikük „Bejelentő személy” ). A 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

A Kia és alkalmazottai minden bejelentést bizalmasan kezelnek. A Bejelentő személy kilétét bizalmasan kezelik, amennyiben ez nem akadályozza vagy hiúsítja meg a gondos nyomon követést, például a vizsgálatokat. A Bejelentő személy személyazonosságának felfedése csak a személyazonosság felfedéséhez adott hozzájárulása alapján lehetséges. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a Bejelentő személy személyazonosságának felfedése az alkalmazandó uniós jog vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, például a nemzeti hatóságok által folytatott vizsgálatok vagy bírósági eljárások, nevezetesen büntető- vagy közigazgatási szabálysértési eljárás követelménye.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha téves vagy félrevezető információkat bocsátottak gondatlanságból vagy rosszhiszeműen a rendelkezésünkre.

Ezenkívül a Bejelentő személy a Kia megfelelőség: Tell me rendszeren keresztül történő jelentéstétel során is névtelen maradhat.

SVÉDORSZÁG

A következő bekezdés a 2. pontot egészíti ki, annak záróbekezdéseként:

Ha a Kia Sweden AB-vel („Kia Sweden” ) kapcsolatos bejelentés olyan információt tartalmaz, amely alkalmas egy személy azonosítására, az azonosítható személy csak olyan személy lehet, aki vezető pozíciót tölt be, vagy aki a Kián belül kulcspozícióban lévő személynek minősül. Az ilyen személyek közé tartoznak az igazgatósági tagok, a vezetőségi tagok és más olyan személyek, akik nagyfokú autonóm döntési jogkörrel rendelkeznek és erős befolyással bírnak a szervezetben. Az ilyen személyt azonosító bejelentésnek a számvitellel, belső számviteli ellenőrzésekkel, könyvvizsgálattal, vesztegetés elleni küzdelemmel, banki és pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságokra vagy a szervezet létfontosságú érdekeit vagy az egyének életét és egészségét érintő egyéb súlyos szabálytalanságokra kell vonatkoznia.

A következő bekezdés a 12. pontot egészíti ki, annak záróbekezdéseként:

A jelen irányelvben leírt bejelentési csatornán kívül a Kia Sweden létrehozott egy párhuzamos és helyi bejelentési csatornát (a „Svéd csatorna” ). A Svéd csatornán keresztül történő bejelentéssel Önt a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló törvény (2021:890) (a „Svéd bejelentőtörvény” (Sv. lagen om skydd för personer som rapporterar om missförhållanden ) szerinti védelem illeti meg. A 2A. melléklet részletekbe menően leírja, hogy mit lehet bejelenteni, ki jelenthet, és hogyan kell bejelenteni a Svéd csatorna igénybevételével. A 2A. Melléklet tartalmazza továbbá annak leírását, hogy a Kia Sweden hogyan kezeli a Svéd csatornán benyújtott bejelentéseket, valamint a Svéd bejelentőtörvény szerinti védelmet és jogokat, továbbá tájékoztatást ad arról, hogy milyen lehetőségei vannak arra, hogy a svéd hatóságoknál jelentse be a visszaéléseket.